Csibrák

Helytörténet

A falu jelképei

Alapítvány

Programok

Rendezvények

Ez történt...

Képtár

A régi Csibrák és csibrákiak

Térkép





Történetünk

Csibrák a völgységi dombok Kapos-folyóra néző oldalán, a Dombóvárt Hőgyésszel összekötő út mentén fekvő község.

Neve írásban 1280-ból maradt fenn. Abban az időben a tolnai főesperességhez tartozott. A falu a XVI. század közepén Medvey Benedeké lett, a XVIII. század első felében pedig a terület báró Jezsenszky család birtokába került. 40-50 német család betelepülésével a falu fejlődésnek indult. A lakók földműveléssel, állattenyésztéssel, fakitermeléssel foglalkoztak.


1851-ben a Geographiai Szótárban ezt írták Csibrákról: "Határának egy része homok, a többi fekete föld, rétjei szépek, szép szőlőhegye jeles bort terem."

1925-ben a bárói birtokból 800 kataszteri holdat kiosztottak a helybeli családok között, a földhöz jutottak saját földjükön gazdálkodhattak. 1946-ban a község szinte teljes német lakosságát kitelepítették Németországba. Helyükre Békés megyéből 70, Felvidékről pedig 14 família érkezett. Az első termelőszövetkezetet 1949-ben szervezték. A villanyt 1951-ben vezették be és ugyanegyebben az évben fúrták az első ártézi kutat is. A körzetesítéskor a tanácsot majd a TSZ-t is a kurdihoz csatolták.


1970-es évek elejétől sok helybelinek adott munkát az erdőgazdaság fafeldolgozó és parkettagyártó üzeme. A kis község rohamos fejlődésnek indult. Az 1990-es helyhatósági választás óta önálló önkormányzata van. A Képviselő testület 12 éve a kurdival együtt működteti a két falu közös körjegyzőségét.

A rendszerváltás után, gazdasági okokból bezárt a fafeldolgozó üzem, más munkalehetőség nincs a faluban. A község lakosainak száma 2007. január elején 350 fő, amelyből 40 % nyugdíjas, 30%-a 18 év alatti, a többi keresőképes felnőtt, ám közülük mindösszesen 50 embernek van állása. A falu fejlődése sajnos hosszú ideje leállt.


A falu jelképei

A falu jelképei címere és zászlaja.


Címerpajzs: A címertani pajzsformák koronkénti változásának megfelelő formájú, lekerekített oldalú, háromszögletű pajzs. A kétszer vágott pajzs a középen lévő mesteralakkal (hullámos pólyacsík) két részre osztja a címerpajzsot. A pajzs középzöld alapszínű, körvonalát arany fémszínű szegély határolja. A hullámos pólyacsík ezüst fémszínű. A pajzs két címerképet tartalmaz. A pajzs felső mezejében stivizált tölgyfa látható termésével és gyökerével. A pajzs alsó mezejében előre néző gímszarvasfej látható agancsokkal. A címer külső címerdíszeket nem tartalmaz.

Tölgyfa: A település helyi természeti adottságainak egyben a múlt - jelen - jövő egységének szimbóluma.

Hullámos pólya: A Kapos folyót szimbolizálja.

Gímszarvas: A község környezetében lévő természeti kincs, gazdagság jelképe. Évenként lehullatott és újranövesztett agancsa révén az örök megújulás, az újjászületés szimbóluma.




Nagy kontrasztú változatNagy kontrasztú változat


Önkormányzat

Az önkormányzat intézményei

Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok

KÖZÉRDEKŰ HIRDETÉS

AKTUÁLIS hirdetmények

Tájékoztatás

Ügymenetek - bejelentések, bevallások, igazolások

Ügymenetek - tájékoztatók

Ügymenetek - kérelmek

Nyilvántartások

VÁLASZTÁS - 2014

Csibrák Község Önkormányzatának hivatalos honlapja wlink weboldal készítés