Csibrák Község Önkormányzata

Történetünk

Csibrák a völgységi dombok Kapos-folyóra néző oldalán, a Dombóvárt Hőgyésszel összekötő út mentén fekvő község.

Neve írásban 1280-ból maradt fenn. Abban az időben a tolnai főesperességhez tartozott. A falu a XVI. század közepén Medvey Benedeké lett, a XVIII. század első felében pedig a terület báró Jezsenszky család birtokába került. 40-50 német család betelepülésével a falu fejlődésnek indult. A lakók földműveléssel, állattenyésztéssel, fakitermeléssel foglalkoztak.


1851-ben a Geographiai Szótárban ezt írták Csibrákról: "Határának egy része homok, a többi fekete föld, rétjei szépek, szép szőlőhegye jeles bort terem."

1925-ben a bárói birtokból 800 kataszteri holdat kiosztottak a helybeli családok között, a földhöz jutottak saját földjükön gazdálkodhattak. 1946-ban a község szinte teljes német lakosságát kitelepítették Németországba. Helyükre Békés megyéből 70, Felvidékről pedig 14 família érkezett. Az első termelőszövetkezetet 1949-ben szervezték. A villanyt 1951-ben vezették be és ugyanegyebben az évben fúrták az első ártézi kutat is. A körzetesítéskor a tanácsot majd a TSZ-t is a kurdihoz csatolták.


1970-es évek elejétől sok helybelinek adott munkát az erdőgazdaság fafeldolgozó és parkettagyártó üzeme. A kis község rohamos fejlődésnek indult. Az 1990-es helyhatósági választás óta önálló önkormányzata van. A Képviselő testület 12 éve a kurdival együtt működteti a két falu közös körjegyzőségét.

A rendszerváltás után, gazdasági okokból bezárt a fafeldolgozó üzem, más munkalehetőség nincs a faluban. A község lakosainak száma 2007. január elején 350 fő, amelyből 40 % nyugdíjas, 30%-a 18 év alatti, a többi keresőképes felnőtt, ám közülük mindösszesen 50 embernek van állása. A falu fejlődése sajnos hosszú ideje leállt.


A falu jelképei

A falu jelképei címere és zászlaja.


Címerpajzs: A címertani pajzsformák koronkénti változásának megfelelő formájú, lekerekített oldalú, háromszögletű pajzs. A kétszer vágott pajzs a középen lévő mesteralakkal (hullámos pólyacsík) két részre osztja a címerpajzsot. A pajzs középzöld alapszínű, körvonalát arany fémszínű szegély határolja. A hullámos pólyacsík ezüst fémszínű. A pajzs két címerképet tartalmaz. A pajzs felső mezejében stivizált tölgyfa látható termésével és gyökerével. A pajzs alsó mezejében előre néző gímszarvasfej látható agancsokkal. A címer külső címerdíszeket nem tartalmaz.

Tölgyfa: A település helyi természeti adottságainak egyben a múlt - jelen - jövő egységének szimbóluma.

Hullámos pólya: A Kapos folyót szimbolizálja.

Gímszarvas: A község környezetében lévő természeti kincs, gazdagság jelképe. Évenként lehullatott és újranövesztett agancsa révén az örök megújulás, az újjászületés szimbóluma.


Az oldalon található tartalom Csibrák Község Önkormányzata tulajdonát képezi. | webDesign